Demokratúra-puzzle




Szinte nincs  a valóságnak olyan apró részlete, amely ne azt igazolná vissza, hogy már nem demokráciában élünk. Minden nap lehetne találni akárhány példát, amelyek, mint egy kirakós játék darabjai, jól felismerhetően rajzolják ki egy demokratúra képét. Paradox módon, a politika aktorai – politikusok, pártok, véleményformálók – mintha nem vennének erről tudomást. Noha beszélnek az önkényuralom jeleiről,  nem látszik, hogy tudatosult volna, többé nem működhet semmi, ők sem, a demokráciákban megszokott logikák szerint. Talán nem árt a puzzle darabjait időnként összegyűjteni.

1. Torkos Matild a Magyar Nemzetben írja: „Egy dolog biztos: az új büntető törvénykönyv kemény szigora is kevés lesz ahhoz, hogy nagyobb biztonságban érezhessük magunkat, ha a végrehajtó szervezetek erkölcsileg nem újulnak meg, ha nem érvényesítik a hétköznapokban is a parlament akaratát, ha a jövőben is hosszú éveket kell várni a bírósági ítéletekre, ha ügyvédi praktikákkal továbbra is le lehet majd lassítani az igazságszolgáltatás malmainak működését.”

Elmélkedhetnénk e bekezdés bármelyik félmondatán, kezdve azon, hogy tényleg a Btk. szigorításán múlik-e a nagyobb rend, odáig, hogy nevezhető-e erkölcsi megújulásnak az, ami az igazságszolgáltatás különböző szegmenseiben idáig végbement a forradalmi átalakulás részeként, de most azon akadnék fenn inkább, hogy „ügyvédi praktikákkal” lettek volna lassítva eddig a bírósági eljárások. Ha jól értem, miután a nemzeti együttműködés rendszere mára már a kívánalmaknak megfelelően olajozottá tette a maga számára az igazságszolgáltatást, most még az ügyvédeket mint holmi „praktikagyártókat” kell hatástalanítani, a közvélemény ellenük hangolásával is.


Witch – flickr/expressrail 

2. A Világgazdaság adott hírt arról, hogy „a jegybanktörvény módosításáról szóló törvénytervezet tartalmaz olyan rendelkezést, hogy a jövőben ne legyen nyilvános a jegybank deviza- és aranytartalékának mértéke és a tartalékkezelés bizonyos adatai…. jelenleg nyilvánosak ezek az adatok.” A Parlament honlapján elérhető törvényjavaslatból kiderül, hogy a jegybankról szóló törvény 36.§-át egészítették ki egy újabb (5. ) bekezdéssel, amihez „részletes indoklás” címén annyit sikerült hozzáfűzni, hogy „az új 36.§ (5) bekezdés központi pénzügyi és devizapolitikai érdekből korlátozza a deviza- és aranytartalékra vonatkozó egyes adatok hozzáférhetőségét”.

Ha jól értjük, a nemzeti együttműködés rendszerében központi érdek az, hogy a nemzeti együttműködés alanyai a jövőben ne férhessenek hozzá szabadon a deviza- és aranytartalékokra vonatkozó – eddig nyilvános – adatokhoz.

***

3. Orbán Viktor hétfőn közölte: „…az egyházak által működtetett intézmények ügyét nem tekinti sem ideológiai, sem vallási kérdésnek” majd a megszokott módon, szinte egy levegővételre tartalmilag az ellenkezőjével folytatta, így: „Balog Zoltán és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes közös javaslatot készít az arányosság érdekében, vagyis hogy egy egyház ne vállaljon jelentősen több intézményt annál, mint amennyi a tényleges támogatottsága az országban, ellenkező esetben ugyanis az adott felekezet hitéletben elfoglalt szerepe és a hitélet alapján nyújtott szolgáltatások mértéke elválik egymástól.”

Fussunk neki újra: adva van tehát egy semlegességet rögzítő deklaráció egyfelől, és – a nemzeti együttműködés rendszerében tipikus módon – ellenkező gyakorlat másfelől. Mert mit is jelent az, hogy egy felekezet hitéletben elfoglalt szerepe ne váljon el a hitélet alapján nyújtott szolgáltatás mértékétől, ha valaki nem óhajt ideológiai vagy vallási kérdést csinálni az egyházak által működtetett intézmények ügyéből? Ugyanis akkor csak az számíthat, hogy az illető egyház rendelkezik-e az oktatáshoz szükséges elvárt feltételekkel: épülettel, képzett tanerővel, egyéb eszközökkel, és betartja-e azokat a rendelkezéseket, amelyek minden oktatási intézményre egyformán vonatkoznak. Ha nem tévedünk, az iskolába járó gyermek és szülei, betű szerint, egyelőre még szabadon dönthetnek arról, hogy milyen iskolába íratják a gyermekeiket, és arról is, hogy akarják-e, illetve milyen hitéleti nevelésben részesíttetni őket. Mi köze mindehhez az államnak? Mi köze az államnak egy-egy egyház által elért befolyás mértékéhez? Az egyházak vállalkozó kedvéhez és képességeihez? Semmi. Ezzel szemben kötelessége lenne biztosítani, hogy legyen mindenütt választható színvonalas állami iskola is. Ami zajlik, az a közoktatás átjátszása az egyházaknak, és most kiderült, hogy csak azoknak, amelyek a nemzeti együttműködés rendszerének szemefényei. (1)

***

4. Schiffer András még mindig pólusképző akar lenni, ez a Népszabadságban Szalay Tamás Lajosnak adott interjúból tudjuk meg.

Schiffer úgy tesz, mintha demokráciában készülgetne pártjával a választásokra. Úgy jellemzi az LMP és a saját eltérő céljait, hogy nem abban óhajt versenyezni, ki tud karcosabbat mondani Orbán Viktorra, miközben a rendszer mibenléte láthatóan hidegen hagyja. Vagyis ezzel a megjegyzéssel kijelöli azt az értelmezési keretet is, amelybe ő helyezi bele a jelenlegi magyar valóságot: számára nem az a tét, hogy demokráciában vagy diktatúrában éljen-e az ország 2014-től, hanem hogy az LMP nem lesz eléggé „cool” , ha bárkivel hajlana az együttműködésre. Szerinte láthatóan nem ott van a választóvíz, hogy demokratikus pártok állnak szemben önkényuralomra törőkkel, hanem rendszerkritikus pártok olyanokkal, akik az eddigi rendszerekben is működtek. „Azt állítom, hogy a valódi törésvonal nem az antikommunista és kommunista pártok között húzódik, hanem a rendszerpártok és a rendszerkritikus pártok között. A kérdés pedig az, hogy a rendszerkritikát a szélsőjobb vagy egy ökopolitikai, globalizációkritikus párt adja-e. Az LMP-nek ehhez kell felnőnie.” Schiffernek állítólag nem célja, hogy mindenáron képviselő legyen, vagyis, ha jól értjük, amennyiben az LMP-nek nem sikerül „felnőnie” győztes rendszerkritikus párttá, akkor legfeljebb visszavonulnak.

Hogy mi lesz ez esetben a demokráciával? Ja, az nem eléggé „cool” dolog.



Lánczos Vera


(1) Lásd még Mihancsik Zsófia írását: Orbánék eldöntik, melyik egyház tehet erőszakot a gyerekek lelkén



Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!


 
 

Gyorsan szeretnél értesülni a galamuscsoport.hu híreiről? Csatlakozz hozzánk!